Egy épület esetén a szintek, épületrészek egymáshoz való vertikális és horizontális viszonyának egyértelmű meghatározására kódrendszereket használunk. A következetes elnevezésnél törekszünk arra, hogy a kódolás egy közös ismeretanyag tudásbázisából merítsen. Ezzel elkerülhetővé válhat, hogy ugyanazon kódok különböző felhasználóknak más-más értelemmel bírjanak.
Egy épület esetén a szintek, épületrészek egymáshoz való vertikális és horizontális viszonyának egyértelmű meghatározására kódrendszereket használunk. A következetes elnevezésnél törekszünk arra, hogy a kódolás egy közös ismeretanyag tudásbázisából merítsen. Ezzel elkerülhetővé válhat, hogy ugyanazon kódok különböző felhasználóknak más-más értelemmel bírjanak.
A BIM-es mikro- és makroelemek részletezettségének meghatározásánál a szakemberek hasonló elv alapján igyekeznek egy egységes rendszert kidolgozni. Ami jelen állapotban a folyamatosan felmerülő új ötleteknek köszönhetően - az előző épület példáján bemutatva - inkább hasonlít egy üres felhőkarcolókkal tarkított, lakóövezeti ipari csarnokra.
A definícióknál felmerülhetnek pl. olyan kérdések, hogy a 500-as részletezettség tényleg 200-zal több, mit a 300-as? Vagy a BIM-Stage 1-ről a BIM-Stage 2 eléréséhez ugyanannyi erőforrásbefektetésre van szükség, mit 2-esről a 3-asra?
Célravezetőnek tartom, hogy a BIM-et még csak ízlelő szereplőknek ezt a fajta tudást valódi példákon keresztül, a BIM-es gondolkodásmódot előtérbe helyezve kell átadni. Ezzel szükség esetén a fenti számok kódját visszafejtve, egyszerűbben kapcsolahunk vissza ugyanahoz az elvárás-teljesítés párhoz. Ezzel biztos alapot adva egy sikeres, fenntartható együttműködést.
Vannak többezer felhasználóval büszkéledő innovatív szereplők, aki az általuk kialakított megoldásokkal már túlléptek azon, hogy LOG-LOI-LOD-LOIN számokkal kommunikáljanak. Ez a fajta megoldás mindenképpen figyelmet érdemel, főleg ebben a régimódi rendszerben.
